Forrás: csigavilág.hu

Ha a család egy ismeretlen eredetű achátcsigával bővült, elég hamar megfogalmazódik az igény arra, hogy pontosan beazonosítsuk, hogy kedvencünk melyik fajtához tartozik. Az azonosítás kapcsán a legtöbben azt a hibát követik el, hogy kizárólag a csiga házára koncentrálnak és közben figyelmen kívül hagyják a többi, esetenként sokkal fontosabb részt. Ha tehát fényt akarunk deríteni csigánk fajtájára akkor nem elégedhetünk meg csak egyes testrészeinek vizsgálatával, az egész állatot egyben kell megvizsgálnunk.

1) Az Achatina és Archachatina család megkülönböztetése

Legelőször is azt érdemes megvizsgálnunk, hogy a csiga mely csoporthoz tartozik. Az Archachatina-ba vagy pedig az Achatina-ba.

A ház

Az Archachatina csoport egyedeinek háza tompább és „tömzsibb”, míg az Achatina képviselőié jóval hegyesebb és „nyúlánkabb”.

A képeken az Archachatina marginata háza (1) és az Achatina achatina háza (2) láthatók. Az első képen a teljes ház, a másodikon pedig csak a házak hegye szerepel. Láthatjuk tehát, hogy a kettő megkülönböztetése nem annyira nehéz. Természetesen egy élő példány azonosítása jóval nehézkesebb, mint a képeken kiszúrni a különbséget. A problémát általában az okozza, hogy vagy csak az egyik fajta egyed áll rendelkezésünkre, vagy csak a másik. Így nincs meg az összehasonlítási alap. Éppen ezért van még más jellegzetesség is, ami alapján próbálkozhatunk.

A farok

Az Archachatina és Achatina közötti következő nagy különbség a farok formájában rejlik. Az Archachatina képviselőinek farka V alakú, és a felületén kézzel is kitapintható a V alakú kicsit kiemelkedő rész. Az Achatina egyedek farka viszont sokkal kevésbé markáns. A csiga haladásakor az ő farkuk is felvesz valamekkora V formát, de közel sem lesz annyira látványos, mint az Archachatina-nál. Talán érdekes lehet még, hogy akad egy faj az Achatina csoporton belül, melynek farka ugyanolyan, mint az Archachatina egyedeké. Szerencsére ez a csiga az Achatina achatina, amit a legkönnyebb felismerni, így a farok sem okoz gondot az azonosításnál.

Ritka esetben előfordulhat, hogy az Achatina egyedek farkán a fény játékának köszönhetően V alak látszik. Ilyenkor úgy győződhetünk meg róla, hogy mely csoportba tartozik a csiga, hogy végig simítunk a farok felületén. Ha Archachatina akkor a farok V alakban érdes lesz.

Az (1) kép az Archachatina marginata farkát ábrázolja, a (2) pedig az Achatina reticulata farkát.

A bőr

A két csoport között a különbséget a bőrük pórusosságában is észrevehetjük. Az Archachatina pórusai jóval kisebbek és szűkebbek, míg az Achatina pórusai nagyobbak. Ismételten akkor könnyű a két állat megkülönböztetése, ha odahaza mindkét fajta képviselői előfordulnak. Mert ha csak az egyikből vagy csak a másikból van, akkor még képek alapján is könnyű eltéveszteni.

Az (1) képen egy Archachatina marginata pórusai, a (2) képen pedig egy Achatina reticulata pórusai látszanak.

A tojások

Különbség van két csoport tojásainak mérete között is. Az Achatina egyedek kisebb (4-10mm) tojásokat raknak, de nagyobb számban (20-400). Az Archachatina egyedei pedig nagyobb méretű (12-20 mm) tojásokat raknak, de jóval kisebb számban (6-20).

(Két fajta azonban, az iredalei és a zanzibarica, eleven szülők. Esetükben a tojás méretnek nincsen jelentősége. Mindketten az Achatina csoportba tartoznak.)

2) A ház felépítése, egyéb fontos részek

Sajnos míg az Archachatina és az Achatina megkülönböztetése relatíve egyszerű feladat, addig a pontos változat felderítése már korántsem az. Ennek pedig az oka abban keresendő, hogy az interneten, könyvekben fellelhető képek alapján az azonosítás igencsak nehézkes. A fellelhető képek nagy része nem ad pontos képet azokról az apró részekről (csúcs, varrat, házfal, columella, nyílás, ajak, fordulatok) melyeket meg kell vizsgálni a pontos azonosítás végett. Ezért először is érdemes megismerkedni a csiga házának főbb részeivel.

Nagyon fontos tudni, hogy a test színe, illetve a ház színe még egyes fajtákon belül is igen tág keretek között mozoghat, ezért mindig fontos, hogy ne csak egy megkülönböztető jel alapján próbáljuk beazonosítani a csigát. Tehát például ne csak a columella színére összpontosítsunk, hanem kombináljuk azt a varrat vastagságával vagy a fordulatok számával, vagy bármi mással.

Ha internetes képek alapján próbáljuk csigánkat beazonosítani ott is győződjünk meg arról, hogy az adott kép hiteles és valóban azt a fajta csigát ábrázolja, ami a neve alapján a képen van. Illetve keressünk olyan képeket, ahol a fotó úgy készült, hogy a fontosabb részek jól látszanak. Az Archachatina és Achatina közötti különbség megállapítása már egy fontos lépés az irányban, hogy milyen fajták között is érdemes keresgélnünk.

3) Kis csigák azonosítása

Ha nagyon kicsi (pár hetes) csigának a beazonosításával próbálkozunk és nem vagyunk kellően tapasztaltak a témában akkor vélhetőleg kudarcot fogunk vallani. A frissen született és pár hetes kis csigák megkülönböztetése még avatott szemnek is igen nehéz. A beazonosításra annak van esélye, akinél már születtek több ízben is kicsik különböző fajtájú csigáktól, így lehetősége nyílt a különbségtételre, vagy annak, aki külön tartályban tartja összes csigáját. Természetesen vannak olyan kis korban is előforduló markáns különbségek amik alapján könnyűszerrel azonosíthatók a fajták, de ha két egymásra kis korban hajazó fajta kicsinyeit fogjuk ki, akkor nem sok az esély… azaz majd csak később, ha már nőnek. Ezen nem érdemes elkeseredni, ha majd elég nagy lesz, akkor már több eséllyel közelíthetünk a kérdéshez. A különbségtétel nehézségeit jól szemléltetik az alábbi képek:

4) Egyéb „azonosítási” lehetőségek

Támpont lehet még az is, hogy ne a legritkább állatok között próbáljuk meg fellelni csigánkat. A legtöbb esetben, hacsak nem keresünk célzottan ritkaságokat, olyan állatra teszünk szert, mely elég gyakori elterjedését tekintve. Magyarországon ilyen a fulica, iredalei, immaculata, reticulata és a marginata. Fulica és mariganata esetében pedig szintén a gyakoribb fajták.

Mérvadó lehet a csigák ára is, mert az előbb felsoroltak relatíve olcsón beszerezhetők (pár centis példányok olyan 800 Ft-ig), míg a ritkább és nehezebben beszerezhető példányok ára már akár 3000-6000 Ft is lehet, vagy különleges igényű csiga, például a varicosa esetében 10000 Ft. Felesleges tehát az általunk 300 Ft-ért vásárolt csigát glutinosa-ként, varicosa-ként vagy esetleg tincta-ként azonosítani, mert valószínűleg tévedünk. Hacsak nem csináltuk meg életünk legnagyobb fogását. A fajták közötti ilyen árkülönbségeket főként az okozza, hogy a drágább példányok nem annyira szaporák, mint az olcsóbbak. Ezek a ritkább fajták csak 5-10 tojást raknak egy alkalommal, nem 200-at. Ezért az áruk magasabb. Pont ezért a 300 Ft-ért vásárolt csigák sem csúnyábbak semmivel, csak jóval gyakoribbak, így nem számítanak olyan különlegesnek. Jó példa erre az immaculata immaculata, mely vöröses csíkjaival gyönyörű mégis olcsón beszerezhető állat.

Forrás: csigavilag.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.